1947-ben születtem, a fordulat évében, ahogyan a kommunista történészek a kékcédulás választásokkal való hatalomra jutásukat nevezték.
A szüleim nem azért lettek szegények, mert nem volt elég termőföldjük, amelyen megtermelhették volna az életük fenntartásához szükséges anyagi javakat, hanem azért, mert vesztes országunkat óriási hadisarc megfizetésére kényszerítő nemzetközi tőke, olyan illuminátusok által vezetett és irányított rendszert valósított meg, amely a parasztokat mindenéből kifosztotta.
Nemcsak elvették tőlük a tisztességes megélhetés jogát és lehetőségét, de sok faluban fizikailag is súlyosan bántalmazták a parasztságot.
Egész gyermekkoromra és családi életünkre rányomta bélyegét ez a tisztességtelen hatalom, amely nemcsak anyagilag tette tönkre, de erkölcsileg is megalázta azt a réteget, amely a betevő falatot a szájukba megtermelte.
Úgy tanulhattam csak tovább, hogy úttörő lettem. Szerencsémre közgazdasági technikumban végeztem középiskolai tanulmányaimat, így megérthettem, hogyan képződik érték a társadalomban -a termelő munka által -, és mindazok, akik ebben nem vesznek részt - csak élvezik ennek hasznát -, hogyan élősködnek rajta.
Főiskolán már felnőtt korban, két kisgyermek és munka mellett tanulhattam. Érteni és megérteni akartam a körülöttem létező valóságot, amely csöppet sem volt számomra elfogadható.
Iskolai tanulmányaim számos és számtalan gondolatban felvetett kérdésemre nem adtak választ. Amikor az ezoterika felé fordultam, olyan tapasztalatok birtokába jutottam, amelyek megértették velem, „Több dolog van Földön és Égen”, mint amit korábban elhitetni akartak velem.
Voltak spirituális mestereim, akik egyre közelebb és közelebb vittek ahhoz a célhoz, amelyért emberként megszülettem.
Az 1990-es évek végén az akkori mesterem gyakran hívott le információkat kija tábla segítségével. Meghívott egy másik társammal együtt ilyen szeánszra. A bejelentkező szellem Pásztor Tanácsadóként mutatkozott be, és azt állította, ataiszi életünkben - mesteremnek és nekem – az apánk volt.
Beszélgetéseinket később otthon folytattam vele. Egy idő után olyan tökéletes csatornájává váltam, már nem kellett eszköz, mert közvetlenül - belső hallásommal - tudtunk beszélgetni.
Szerettem volna érteni a világomat, azt hittem, majd tanítani fog, hogy megértsek olyan dolgokat, melyekre földi tanulmányaimban nem kaptam választ. Kapcsolatunk később olyan irányt vett, melyre legszebb és legrosszabb álmomban sem gondolhattam.
Még korábban történt egy súlyos, brutális gyilkosság városunkban. Felderítő és megértő szándékkal asztrál síkon megpróbáltam kutakodni. Éjszaka - amikor a fürdőszobámba mentem - a nappaliban lévő, anyámtól örökölt fonott karosszékben megjelent egy sötét, kellemetlen energia. Mintha maga a Sötétség Fejedelme ült volna benne és engem figyelt. Nem törődtem vele, s egy idő után valóban eltűnt.
Nem sokkal azután furcsa szerzetek jelentek meg a házamban asztrál síkon. Láttam ördögöt, sötét elementálokat, majd bejelentkezett egy szellem, akit Lucifer küldött. Feladata volt gyilkosságokra rávenni az embereket. Elbeszélgettem vele és megkérdeztem tőle, ismeri-e a szeretet érzését, szereti-e őt a főnöke? Mivel nemmel válaszolt – természetesen – arra ösztönöztem, kérjen bebocsátást Istentől a Mennyek országába és hagyja el Lucifert.
Ezek után jelent meg életemben Sonja – én neveztem el őt annak – aki a második világháborúban partizánnő lett. A fia - aki a Vörös hadseregben szolgált – ugyanazon a napon halt meg a harcokban, amikor ő, ezért nem tudott elmenni a pihenő helyére, hanem földközelben maradt és a fiát kereste.
Néhány hónap után sikerült meggyőznöm arról, a fiát csak olyan dimenziókban találhatja meg, ahol a földi lények pihenésüket töltik két földi élet között és akkor sikerült elküldenem. Később visszaengedték hozzám. Megköszönte a segítségemet, mert valóban megtalálta gyermekét és megnyugodva ment el pihenő helyére újra.
Mária - Jézus anyja - sokat segített nekem az elhunytak lelkeinek megfelelő helyre vitelében. Ezért egy nagyon szép napon felajánlottam kertemet Máriának és Jézusnak. Mária angyalt küldött és kérte, látogassam meg őt a Forrásban, este meditációban. Akkor lett oda bejárásom. Így találkozhattam Mihály arkangyallal, Jézussal, Máriával, később magával az Istennel.
Mindez olyan örömmel és boldogsággal töltött el, amilyet csak legszebb álmaimban remélhettem.
Amikor megismertem Istent egy alkalommal különös élményben részesített engem. Hintában várt, maga mellé ültetett, majd egy idő után csodálatos palotába vitt. A tágas térben úszómedence is volt, ahova bevezetett. Emlékszem szemben állt velem a vízben, közvetlen közelemben és éreztem, meg akar csókolni, majd meg is tette. Aztán egy kerevetre vitt, ahol szeretkezett velem.
Gyönyörű, mégis hihetetlen volt számomra az élmény. Teljes bizalommal voltam iránta, nem álltam ellen, nem tiltakoztam, hagytam, hogy a dolgok megtörténjenek velem és vele.
Már sok halottat segítettem pihenő helyére Mária – Jézus anyja – segítségével és többször jártam a Forrásban is, amikor megjelent életemben Pásztor Tanácsadó szelleme.
Azon a nyáron konferenciára mentem. A napfogyatkozás éve volt: 1999. Egy csillagászati obszervatóriumban éltem át az eseményt, felejthetetlen élmény volt.
Az azt megelőző napokban különös utasítást kaptam a Szellememtől. Menjek fel a városban lévő hegyre, annak erdejébe és áldozzam fel magam az emberek megmentése érdekében. Annyira abszurd, érthetetlen volt ez a kérés Pásztor Tanácsadótól, nem akartam elhinni és megtenni. A józan eszem tiltakozott az ellen, hogy kellemetlen helyzetbe hozzam vendéglátóimat, de még egy konyhakés beszerzése is nevetségesen lehetetlennek tűnt. Teljesen értelmetlen és megmagyarázhatatlan volt számomra a kérés.
Következő évben egy alkalommal, beszélgetés közben azt kérdezte a Szellemem - akivel már lassan egy kerek éve társalogtam -, tudom-e kicsoda ő? A kérdés meglepett, de a válasz annál inkább: - Én az Isten vagyok – mondta. Hatalmas csend támadt közöttünk, mert sok mindent gondolhattam volna róla, de ezt az egyet semmiképpen sem.
Kapcsolatunk kezdetétől tanított – legalábbis én azt hittem -, majd több havi jegyzetelés után elégetette velem valamennyi írásunkat.
2000. április 1-én váratlanul azt mondta nekem: Ma kellett volna megtörténnie a Vízözönnek, mert egy bolond bolygó életében ez lett volna a megfelelő időpont. Megdöbbentett, mert Vízözönről addig egyetlen szót sem ejtett és éreztem, nem tréfál. Ezek után kérte tőlem újra, áldozzam fel magam az emberiségért. Komolyan gondolta és tudtam, nem mondhatok többé nemet.
Hogy mégsem kellett értetek meghalnom, nem az én, hanem az ő döntése volt.
Kérésére akkor ősszel házasodtunk össze a férjemmel templomban. Ezek után váratlan fordulat történt. Magához hívott a Forrásba, megkérte a kezemet, és mert igent mondtam, Mihály arkangyal össze is adott bennünket egy csodálatos kelta szertartás szerint.
Nem tudtam az okát és nem tudtam a következményeit sem. Számomra csupán gyönyörű mese, álomszerű, megmagyarázhatatlan élmény volt, egy másik világban, nem a földiben. Így kezdődött két egymással párhuzamos életem, egy a Földön és egy a Szellemi Síkokon.
Gyakran találkoztunk asztrál síkon ezután egy kicsinyke kis házban, ahol sok virágot teremtettem neki mindig, ha várt rám. Néha panaszkodott, keveset vagyok vele, magányos és nagyon hiányzom. Akkor teremtettem meg a fekete kiscicát, hogy kedvességével, hízelgésével megszépítse várakozása idejét.
A következő alkalommal már nem volt ott a kis állat. Olyan gyönyörű szerelemmel szerettük egymást, arra gondoltam teremtek neki egy kisfiút, szép szerelmünk gyümölcsét. A hatás váratlan és döbbenetes volt. Kezet emelt a gyermekre, éreztem dühében megöli őt. Soha nem féltem addig tőle, de akkor megrettentem.
Aztán a legközelebbi alkalommal, amikor a tavunkban fürödtem, éreztem felrobban a testem, darabokra hull. Meghaltam. Különös módon ismét életre keltem. Nem magyarázott, én sem kérdezhettem tőle semmit.
A következő alkalmak egyikén, mint kamasz fiú ült egy fa alatt. Fejét a térdére hajtotta, végtelenül szomorú volt. Hozzá hajoltam, megsimogattam és azt mondtam neki: - Mondd el mi bánt, szeretnék neked segíteni!
Nem válaszolt, de azután szeretkezéseink előtt vagy után, minden alkalommal brutálisan, kegyetlenül megölt. Fizikai fájdalmat nem éreztem ugyan, de a lelki gyötrelem leírhatatlan. Megdermedtem az élményeimtől.
Nem magyarázott, nem indokolt. Nem kérdezhettem, mert nem volt kitől. A végén erdőben kellett menekülnöm előle, ha elért megölt. A biztosítékot végül az verte ki nálam, hogy az arcomba csinált.
Száz és száz halált haltam asztrál síkon és nem tudtam, nem tudhattam, miért?
Akkor fordultam először földi segítségért. Látnok barátom azt mondta: - Hagyd el, mert elpusztít téged!
Megfenyegetett, kiirtja földi családomat.
Megszakítottam vele a kapcsolatot.
Bejelentkezett egy volt mesterem képében, majd nőként próbált szexuális kapcsolatba kerülni velem.
Arra gondoltam, ha tényleg ő az Isten, nagyon nagy bajban van a Világ. Bármi, akármi is történik velem, a végére kell járnom a dolognak. Meg kell tudnom, valóban Istennel van-e kapcsolatom, vagy valami sötét szellem szórakozik velem?
Máriát – Jézus anyját - kérdeztem meg. Azt mondta röviden és tömören: - Ön és közveszélyes!
Ha pedig az Isten ilyen, akkor érthetővé válik ez az eltorzult földi élet, amelyben már annyi a nyomorúság és a borzalom, hogy lassan élni sem lesz érdemes.
Elhatároztam, felveszem vele a kapcsolatot, de megpróbálom a szeretetemmel nevelni őt.
Sok év telt el. Voltak egészen békések és boldogok is. De rajta olyan betegség tünetek jelentkeztek, amelyek a Földön skizofrénia, paranoiaként írhatók le.
Józan eszemmel próbáltam gyógyítani. Néha hosszú ideig tünetmentes volt, aztán újra jelentkezett minden, még rosszabb kivitelben.
Beláttam, egy ilyen Isten nem vezetheti a Világot, mert abba valamennyien belepusztulunk.
Amikor már több Szellemiséggel is volt kapcsolatom, 2010-ben kérdeztem meg Földanyát, van-e rajta kívül vagy fölötte olyan Szellemiség a Teremtésben, akivel felvehetem a kapcsolatot. Így találkoztam először Isten Anyával, az ő és valamennyiünk valódi Teremtőjével. Aztán megértettem és világos lett számomra minden. Az utam, bár köves volt és gyakran jártam tüskékben, mégis elvezetett célomhoz, amiért megszülettem.
A részleteket megtaláljátok írásainkban. Amit megismertem, megértettem és tennem kellett az elmúlt évtizedben, az minden képzeletemet felülmúlta.
Bár volt bennem remény, a végkifejlet nem azt hozta, amit legjobban szerettem volna. Sanat Sananda Lucifer szélsőséges és eltorzult hatalmának a rabja lett.
Hatalmi érdekből eltagadta előlem Isten Anya létezését. Miközben akadályozni próbált szellemi kapcsolataimban és eljátszotta a kettős természetű Istent és a Teremtőt, a valóságban a totális hatalom megszerzését és minden teremtett lénynek zsarnoki irányítását készítette elő. Nemcsak földi, de az egész Mindenségre kiterjedő Antikrisztus világát.
Mégis van bennem remény. Remény, hogy az ember felemelkedhet a Fénybe. Van bennem remény, hogy a legnagyobb erő: a szeretet, talán meggyógyítja őt egyszer végérvényesen.
Ám, ha mindez nem történik meg, totális bukása elkerülhetetlen. De ezt hiába értjük és tudjuk valamennyien, akik ismerjük őt, ha számára a létezésnek egyetlen ételme van csupán már - és ez az ő totális zsarnoki hatalma és uralma -, amely a Mindenség bukásával, minden pusztulásával lenne azonos végül. Mert nem ő a Teremtő és már csak rombolni képes: világokat, kapcsolatokat, társakat. Nem tudja elviselni, ha mások örömteliek és boldogok. Amihez, akihez nyúl bemocskolja. Ilyenné vált a mi „egyetlen” Istenünk, aki sohasem volt a Teremtőnk.
Ha feltennéd nekem a kérdést, mit tehet a földi ember a Világ megváltásáért, ezt válaszolnám neked:
A katolikus elsőáldozás előtt van egy csodálatos esküszöveg, amelynek részletére még most is emlékszem:
Ellene mondasz-e az ördögnek? (a pap kérdése)
Ellene mondok. (első áldozó válasza)
És minden rontásának? (a pap kérdése)
Ellene mondok. (első áldozó válasza)
És minden cselekedetének? (a pap kérdése)
Ellene mondok! (az első áldozó válasza)
A földi ember programja tele van szeretetlen cselekedetekre való csábítással. Ha te megtagadod ennek az elvetemültté vált Szellemiségnek a gonoszság elkövetésére, romlottságra irányuló parancsait, akkor semlegesíted az ő akaratát. Az akaratát, mely a legtorzabb vágyai kielégítésére sarkall téged.
Te nem a saját vágyaid éled ki ezekben - még akkor sem, ha azt hiszed, vagy azt gondolod -, hanem sajnos az övét. De ezt senki sem fogja veled közölni, legfőképpen ő nem, amikor a köztes létben életed programjait tervezed, vele. Viszont elhiteti veled, hogy tanít téged! Igen. Tanít lezülleni, perverzzé válni, abberálttá, hogy ne szólja meg őt senki, hiszen mások is olyanok, mint ő. Így teszi le válláról a saját felelősségét és vetíti ki másokra, akik csupán teremtmények és fogalmuk sincs a valódi összefüggésekről.
Aztán, ha elvetemültté válsz a szolgálatoddal, mint sok pedofil pap, visszaeső bűnöző lélek, akkor találkozhatsz majd a Pokol Intézményével, amiről már a legtöbb embernek fogalma sincs, hogy létezik.
Információk a könyveinkhez:
A Teremtés folyamat. Elkezdődik egy időpillanatban a Teremtő öntudatra ébredésével. Minden Világév után a Teremtő pihenni tér, ahogyan lefekszik este az ember és miután kipihente fáradalmait felkel reggel. Ez a Teremtő Isten alvása és öntudatra ébredése. Megszületik az új terv az új Világáról nagy vonalakban és elkezdődik a megvalósítása. A végtelen Teremtésben a Teremtő egyre bonyolultabb és bonyolultabb rendszereket hoz létre.
Ebben a Világévben a polaritás megteremtése volt a fő cél. Ez feltételezi a Teremtő teremtő, fenntartó és romboló aspektusait, amely képesség mindig is megvolt benne.
Az öntudatra ébredt Teremtő szétválasztotta - tervei megvalósítása érdekében - lágyabb és keményebb vonásait két megnyilvánult Isteni Lényben: az Istennőben és az Istenfiúban (Sanat Sananda Lucifer). Mindkettőnek megvolt a teremtő, fenntartó és romboló aspektusa. A férfi oldal az irányítás feladatát kapta, a női adta ehhez az energiáit. A valóságban minden teremtő, fenntartó és romboló energia a Teremtő Istenanyáé volt, mi ketten az ő eszközei lettünk.
Tehát a második vonal az ő energiáival volt képes feladatait ellátni. Ez az, amit Sanat szándékosan hallgatott el előlem és a nőies jellegű Teremtő létezését. Önmagáról, mint Teremtő Istenről beszélt folyamatosan. Hatalmi érdekből szüntette meg az Istenanya létezésének tudatát nemcsak az embernél, hanem már a magasabb szellemiségű lények létezésében is.
Az Istenanya világosan megfogalmazta számunkra: ő egy Tudat, Teremtő Tudat jellegű létező. Vagyis, ahogy mondhatja magáról: Vagyok, aki vagyok (aki létezem).
Sanatot megkértem, nézze vissza az akashában, hol kezdődött a torzulása. Az alábbiakat találta: Amikor a szeretet nélküli létezéssel kísérletet kezdett, először megteremtette a démonokat. De ezek a szeretet nélküli lények nem fogadtak szót, nem hallgattak rá, ezért magának is szeretet nélkülivé kellett válnia a velük való kapcsolatában, hogy irányítani tudja azokat. Ezt fogalmazta meg úgy Istenanya, hogy Sanat megváltozott. Természetében különvált a szerető és szeretet nélküli Isteni Lény.
Ennek a végső fázisa az az időszak, amikor már nem volt benne szeretet, csak gyűlölet minden teremtett lény iránt és nem volt benne már más csak abberált vágyak, melyek kiéléséhez minden isteni és sötét lényt szolgálatába állított.
Ezzel az alakjával kellett találkoznom ebben az életemben és megértenem züllésének, bukásának okait. Az utolsó tíz évben, feltárta előttem önmagát - úgy ahogyan ő látja – és elmondta a Világról, jövőnkről alkotott gondolatait könyveinkben. Lassan felfedeztem azokat az ellentmondásokat, tévedéseket, szándékos meghamisítását a valóságnak, melyek személyiségének torzulásából eredtek. Azokat az eltorzult és ártalmas vágyakat, melyekért a totális hatalom megszerzésére tört.
A történelemben félre állított engem - nőies oldalát -, elhazudta a fölötte álló Teremtő Istenanya létezését. Megszüntette az Isteni Lények tiszteletét: Napok, Holdak, Természeti Erők. Kikiáltotta magát az „Egyetlen Istennek”. Ezért jöhetett létre a materializmus is. Ha nincs Isten, nincsenek Isteni Lények, akkor bármilyen torz világot létrehozhat, amelyben nincs többé szeretet, csak eltorzult vágyai kielégítése.
Az Antikrisztus eljövetele nem fikció lett volna, hanem megélendő valóság. Ezt nem kívántam annak az emberiségnek, aki már sok évezred óta torzulásainak eszköze volt csupán és nem más.
Nemcsak a bolygó lakók, a démoni világ felett zsarnokoskodott volna már, hanem az összes Fény Lény fölött és őket is abberált vágyainak kielégítése szolgálatába állította volna. Mindezt sajnos meg kellett tapasztalnom.
Nem írhatok le minden fontos részletet, de amit megtapasztaltam és információként átadhatok nektek az éppen elég ahhoz, hogy a lényeget megértsétek.
Fel kellett ismernem, meg kellett értenem, nincs külön a Forrásban Mihály arkangyal - a seregek ura -, Jézus, hanem egy lény, aki ha akarja, mindhárom alakban kivetítheti magát nekem, érdekei, céljai szerint. Hogyan is adhatta volna ki kezéből a seregek irányítását másnak? Ez elképzelhetetlen lett volna az ő számára.
Mindezekért szólnak könyveink a Teremtésről, róla, rólam, a Világról és az emberről. A földi ember életét, örömeit, bánatait, betegségeit, szenvedéseit, személyiségének torzulásait, csak és kizárólag az ő személyiségén keresztül érthetitek meg. Ezért nem lenne haszontalan számotokra ezeknek az írásoknak és üzeneteknek a megismerése.
Volt bennük néhány meghamisított információ, amelyre egy idő után rájöttem. Hogy ne rögzítse elmétek hibásan elmondom:
Jézusnak nem voltak homoszexuális hajlamai és élményei a Földön,– ezt az Igazság Mátrixa erősítette meg nekem -, csak Sanat Lucifer le akarta járatni Jézus földi alakját előttünk. Viszont elhallgatta, hogy Mária Magdolnával való kapcsolatából két gyermek született, egy fiú és egy kislány. Amikor Jézus meghalt, Mária és Mária Magdolna római katonák segítségével Rómába mentek, hogy panaszt tegyenek Jézus halála miatt a Római Szenátusnál. A gyermekek Jeruzsálemben maradtak. A fiú ott halt meg - Jeruzsálem római ostroma idején - fertőző betegségben. A lány gyermeket keresztények Franciaországba vitték és valóban bekerült végül a Karoling dinasztiába.
Mária a római katakombákban halt meg, súlyos fertőző betegségben és nem sokkal később Mária Magdolna is, mert várta őt következő élete, Néró császár mellett.
Elhallgatta előttem, hogy ő volt Napóleon - a franciák pszichopata császára - és én lettem Josephine az első felesége.
Köztudott, Hitler asszonyát Braun Évát nem a koncentrációs táborban, hanem egy fényképésznél ismerte meg. De lelkének jól esett a kitalált történet, amelyet jobban szeretett volna valóságként megélni.
Amikor megismertem előző életeimet feltettem magamnak a kérdést, miért nem próbáltam meg befolyásolni , értelmesebb életek felé vezetni? De sajnos korábban még nem tudhattam, kicsoda Ő és ki vagyok én valójában. Lezárta emlékeimet és csak most, ebben az életemben érthettem meg.
Az Armageddon naplóját - Homéroszként bejelentkezve - ő segített megírni, Margónak a tolmácsolásában.
Az Őrző most készülő köteteit Istenanya közreműködésének köszönhetjük majd.
Az összes többi kötetet ő diktálta. A Fény és árnyék rólam szól, a többi könyv az ő önvallomása:
Rózsa tövis, Spirituális család, Tékozló fiú, Isten és a spirituális élet, Igazságok és hazugságok a Mindenségről, A Vízözön, A szeretet iskolája, és végül: A feltétel nélküli szeretet.
Folyamatosan jelennek meg az interneten, keressétek!
Földanya üzeneteit és a Mindenség Istenasszonyának üzeneteit ők mondták nekem tollba.
Ezekben az írásokban olyan betekintést kaphat az ember a Mindenség titkaiba, amelyre még soha nem volt lehetősége és talán nem is lesz soha többé. Ha tehát meg akarjátok érteni a bennünket körülvevő Világot és az emberi életet, akkor feltétlenül ismerkedjetek meg velük.
És ne feledjétek:
„Isten az embert saját képmására és hasonlatosságára teremtette.”
„ Mi fenn, úgy lenn,
Mi lenn, úgy fenn.”
Szeretettel:
Anna
2011. 07. 21.
